Tartalom
Tizenhat esztendeig várt Jorge Semprún, hogy az idő megérlelje benne A nagy utazás-t. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy emlék és gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetlegesség salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön. Négy napig utazik Jorge Semprún, a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Ennek a négy napnak a története A nagy utazás. De csak szerkezetileg négy nap a regény időtartama: Semprún mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az „utazás” előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit lényegesnek, közölnivalónak érez. Erről az iszonyatos, megrázó témáról soha korábban nem írtak még ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet. Alapmű lett A nagy utazás. Legendává, a modern világirodalom egyik legmeghatározóbb, legolvasottabb regényévé vált, melynek fényét csak emeli, hogy szerzője, a „spanyol származású francia író” - évtizedekkel később a demokratikus Spanyolország kulturális minisztere - a náci lágervilág élményéhez utóbb szintén az elsők közt társította és formálta remekművekké a szovjet Gulag-verzióról szóló keserűen kiábrándult tudást.
Jorge Semprún (1923-2011) spanyol születésű, francia nyelven alkotó író, politikus. Családja a spanyol polgárháború elől Franciaországba emigrált. Semprún filozófiát és irodalmat tanult a Sorbonne-on. 1942-ben belépett a Spanyol Kommunista Pártba. A megszállás idején részt vett az ellenállási mozgalomban. A Gestapo 1943-ban letartóztatta. A buchenwaldi koncentrációs táborba került, melynek másfél évig volt foglya. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, A nagy utazás (1963). A felszabadulás után visszatért Párizsba, a Franco-rendszer bukásáig ott élt, ott is halt meg.
Szerző: Jorge Semprún
Fordító: Réz Pál
Kiadó: Európa, 2006
232 oldal, keménytáblás
új állapotban
