Biblia – Újtestamentum

Tartalom

Válogatás a vizsolyi Bibliából

A Biblia görög eredetű szó, a biblion – „könyvecske” – többes számú alakja. A biblion a büblosz szóból származik, amely eredetileg egy ókori föníciai városka – Gubla – nevének görögös változata volt. Bübloszból - ahogy ma mondanánk – importálták a papirusznádat, abból állították elő a papiruszt, amelyre írónáddal írtak s a vászonra hasonlító anyagot rudakra göngyölítették. Innen származik a papirusztekercs elnevezés. A papiruszt a finomra munkált, állatbőrből készített pergamen, majd véglegesen – az i. sz. 10–12. században –, a papírgyártás európai meghonosítása szorította ki. Az eredeti bibliai szövegek nagyobb részét a papirusztekercsek őrzik, de forrásértékű az a néhány pergamenkódex is, amely az i. sz. első századokból maradt fenn. A Biblia két fő része az Ó- és Újtestamentum (Ó- és Újszövetség); az első rész a zsidó, a két rész együtt a keresztény vallások hívőinek szent könyve.

Fordította: Károlyi Gáspár
Válogatta, sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta:
Gerencsér Zsigmond
Kiadó: Európa, 1999
333 oldal, puhafedeles