Dalok ura

Tartalom

Kortárs ausztrál költők antológiája

Előzmények nélküli könyvet tart kezében az irodalmi ínyencségekre még fogékony, versbarát olvasó. Magyarországon ez az első ausztrál költészeti antológia, és ebben az évszázadban vélhetően az utolsó is. Története 1987-re nyúlik vissza, amikor az írószövetségi könyvtárban találkoztam Judith Raphael Buckrich, budapesti születésű, Melbourne-i írónővel. Akkoriban a Nobel-díjas Patrick White volt mifelénk az ausztrál irodalom. Később Thomas Shapcott egyik regénye magyar vonatkozása miatt – a milleniumi múzeumszervező, Pulszky Károly ausztráliai öngyilkosságáról szólt – nyert bebocsátást a Modern Könyvtár sorozatba. A 90-es évek első felében minálunk (is) dúlt a Schindler-láz. Thomas Keneally könyveit egy időre szalon- és piacképessé tette a Schindler-védjegy. Jószerint ennyi az ausztrál irodalmi jelenlét kis hazánkban. Líra, dráma, esszék – csak elvétve. Már a közös munka első félidejében tudtuk: nem csak azért lehet fontos, amit csinálunk, mert szűz terület és szembetűnő hiányt igyekszik pótolni. Itt sokkal többről van szó. Kitűnő költők remekül megírt, tanulságosan más emberi és művészeti tartást sugárzó versei kerültek a látóterünkbe. Könyvtárnyi ausztrál verseskötetet kaptam, sokszor a kinti megjelenés hónapjában, majd floppyn jöttek a kiegészítések, mostanság e-mailen a kommentár. Egyre közelebb van Ausztrália. A 30 névnél is bővebb lista idővel 7 költő verseire szűkült. Ennek egyik oka az, hogy ők heten, mint a gonoszok, talán nemzedéki metszetben is érvényesen reprezentálják az elmúlt fél évszázad ausztrál líráját. Annak ellenére, hogy a válogatás célja ennél szerényebb volt: kortárs költők megragadó verseit gyűjteni kötetbe. A másik ok: ha tehetném, a verseik alapján őket szeretném először személyesen megismerni. Fáj, hogy időközben az egyikük, 36 évesen elment közülünk, és nem furcsálkodhat magyarul megszólaló versei hallatán. Itt tartok most – lezárom a kéziratot; Judynak interneten rajzolok egy puszit; végül külön is megköszönöm az Australia Council munkánk iránt tanúsított figyelmét és támogatását. Lesz mit folytatni, azt hiszem. Addig ismerkedjünk a „dalok – hét – urának” verseivel. (Turczi István)

Szerkesztette: Judith Raphael Buckrich
Kiadó: Széphalom Könyvműhely, 1999
164 oldal, keménytáblás
Fordította: Turczi István