Fekete leopárd, vörös farkas
„A gyermek halott. Ezenfelül nincs mit tudni.” – indul Marlon James monumentális fantasyregénye, hogy aztán félezer oldalon át regélje el az említett gyermek utáni kutatás részleteit, egy a megszokott fantasyuniverzumoktól merőben elütő világba vetve az olvasót. A Fekete leopárd, vörös farkas egy sosem volt, mégis élő, lüktető Afrikát teremt burjánzó őserdőkkel, óriás, denevérszerű démonokkal, csontokkal varázsló kuruzslókkal, árnyéklényekkel – mintha egy Hieronymus Bosch-festményben kalandoznánk.
A Booker-díjas szerző vérfertőzéssel, testiséggel, szexuális és fizikai erőszakkal, vérontással, nemi tabuk megsértésével teli szövege ősibb, elemibb világot teremt, mint a torzsalkodó nemesek középkorát idéző high fantasy-mérföldkövek. Csalódik hát, aki egy afrikai Trónok harcát vár – aki viszont egy George R. R. Martin művéhez hasonlóan részletgazdag, rengeteg szereplőt megmozgató és óriási teret átfogó invenciózus eposzt, az egyáltalán nem.
A gyermek halott. Miért is olvassunk tovább? Aki az első fejezet után nem kap kedvet a szöveg nyers erejétől, a narrátor fanyar, mégis bensőséges stílusától ösztökélve, az talán sosem fogja megtudni. Aki viszont folytatja, rázós, ám élménydús úton vehet részt az elmúlt évek legegyedibb fantasyregényének köszönhetően.
Szerző: Marlon James
Fordító: Babits Péter
Kiadó: Alexandra, 2022
684 oldal, puhafedeles
új állapotban
