Tehetetlen bálványok

Tartalom

Egyedüllét van
– akár különírjuk, akár egybe.

Az egyedüllét önmagunkkal való összezártság. Az egyedüllétet meg lehet úszni – az eltakarás vagy rejtőzködés, azaz a szellem, a test, a vágy, a szorongás, a bennünk növekvő hiány elrejtésére tett állandó kísérlettel. Az Én rejtőzködése ez önmaga elől? És ehhez az elrejtéshez keresünk mindannyian nyelvet, olyat, amely mindeközben elhiteti velünk, hogy szembenézünk, feltárulunk, megnyílunk?
Ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének.
Egyedül lét van – akár különírjuk, akár egybe.
Beck Zoltán